Lőrincz Éva, a cikk szerzője

Az elköteleződés az élménynek való önátadás. A szenvedély intenzív elköteleződés valami mellett, mindent átjáró érzelmi viszony. 

Ezért a szenvedélyben kockázatot kell vállalnunk: az érzelmi sérülés kockázatát; és át kell adni önmagunkat: nem vonhatjuk ki lényünknek egyetlen részét sem az átélésből. Az tudja átadni magát egy élménynek, aki elegendően érett, autonóm ahhoz, hogy ne féljen a sérüléstől, a változástól, vagy a megsemmisüléstől. 

A játékszenvedély vagy az önkábítás szenvedélye nem igazi szenvedély, hanem függőség. A függőség menekülés a lét ereje, a saját belső erő elől. Az önkábítás, a nyájjal együtt bégetés, a kapcsolati függőségek mind-mind helyettesítői egy igazi szenvedélynek. A függőség nagyon megmozgató tud lenni, de az eredménye kiszolgáltatottság és a tudat beszűkülése.

Az igazi szenvedély tanít és kitágítja a befogadható dolgok világát.

A szenvedély nem a fiatalságot jelenti. És nem is a vad szexuális kalandokat. A szenvedélyben akarat van, akarat a valamivel vagy valakivel való teljes és intenzív kapcsolatra, szabad elhatározásból.

Mindig szenvedély van ott, ahol a személyiség növekszik. Enélkül nem lehet belépni az ismeretlenbe.

A bejegyzés trackback címe:

https://pantharei.blog.hu/api/trackback/id/tr902787432

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mi kell a nőnek? 2011.04.20. 09:34:51

Mennyire népszerű téma ma a női-lét, férfi-lét!  Hogy a hagyományos nemi szerepek jók-e, vagy elavultak, hogy házimunkázzon-e többet a férfi, legyen-e több női politikus, hogy az étteremben, ha a férfi fizet, az gavallérság, vagy a férfiuralom beb...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása