A bennünk élő csecsemő, gyermek, kamasz, fiatal felnőtt, érett felnőtt között nem mindig harmonikus a viszony. Ez az egymásba fonódó, sort és sorsot alkotó belső fejlődési szerplánc köt össze a születésünkkel.

A pszichodrámában sokat foglalkozunk a bennünk élő gyermekkel. Sérüléseinket benne hordozzuk, sorskönyvünk első fejezeteit ő olvasgatja, ki nem bontakoztatott képességeink benne rejtőznek, a táncban, a szexben, a felszabadultságban az ő érzéseit is érezzük. Felnőtt életünk történéseinek, szenvedéseinek és örömeinek magyarázatát benne is kereshetjük. Érzelmi életünk minősége nagyban összefügg azzal, hogy hogyan él bennünk belső gyermekünk. Gyógyulásunk egyik kulcsa benne, a vele való beslő kapcsolatban rejlik. Gyógyulni nem csak a szenvedésektől vagy rossz mechanizmusoktól való megszabadulást jelenti.